MIVEL Én Magyarországon éltem, nehéz befurakodnom az én történetemmel. De nagyjából hasonló volt. A nagylányom 1975- ben született a fiam 1977- ben. Bizony nehéz volt a mosás, mert a gyermek réklit- rokolyát, és főképpen a pelenkát, olyan sokszor kellett kiöblíteni, hogy kínomban már sikítani tudtam volna! Na, de azt nem tudtam volna elképzelni, hogy hanyagul öblögetek, mert kicsípte volna a picik bőrét! Nagyon büszkén vittem a kötelező vizsgálatokra a gyerekeimet, mert a ruhaneműk, pelenkák, mindig fehérek maradtak. Na, mind ezt kézzel. Akkor a férjem nagyszüleinél laktunk. Annyi könnyítéssel, hogy volt áram, és víz a lakásban. Aztán azért , könnyebb lett, mert kaptunk egy panel lakást, ahol már lett mosógép, akkor még csak a forgótárcsás a hozzá illő centrifugával! Ez könnyített a nehéz házimunkán.! Viszont az öblítés ugyan olyan macerás volt. Bár, már egy hatalmas fűrdőkád, viszonylag egyszerűsített rajta. Amikor megszületett a 3. babám, akkor vettünk egy félautómata mosógépet. Ha, valaki, nem ismerné!? Ugyan úgy nézett ki, mint az autómata , csak a vizet nekünk kellett beletőlteni. Ha ott állt az ember lánya, ojbá tűnt soha nem éri el a szintet, na, ha otthagytam olyan gyorsan megtellt, hogy mosás közben meglett egy bővizes felmosás is oldva. Na, de nem panaszkodom, mert örűltem, hogy nem a Nagyanyáink módszerével kellett tisztán tartani a házat és a családot! Viszont ez sokszor a főzés róvására ment. A családfő hazaért , nincs étel, na volt ne mulass! Hát ilyen volt az asszony élet a késő 1970- 1980- as években. Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikeredett,
Bizony nem volt könnyű a mosás, nekünk volt mosógép de falun fürdőszoba senkinek sem volt. Novemberben született a nagyobbik lányom a kútnál tisztáltam a ruhát, a sok pelenkát teknőben, fagyott meg a kezem a jéghideg vízben.
MIVEL Én Magyarországon éltem, nehéz befurakodnom az én történetemmel. De nagyjából hasonló volt. A nagylányom 1975- ben született a fiam 1977- ben. Bizony nehéz volt a mosás, mert a gyermek réklit- rokolyát, és főképpen a pelenkát, olyan sokszor kellett kiöblíteni, hogy kínomban már sikítani tudtam volna! Na, de azt nem tudtam volna elképzelni, hogy hanyagul öblögetek, mert kicsípte volna a picik bőrét! Nagyon büszkén vittem a kötelező vizsgálatokra a gyerekeimet, mert a ruhaneműk, pelenkák, mindig fehérek maradtak. Na, mind ezt kézzel. Akkor a férjem nagyszüleinél laktunk. Annyi könnyítéssel, hogy volt áram, és víz a lakásban. Aztán azért , könnyebb lett, mert kaptunk egy panel lakást, ahol már lett mosógép, akkor még csak a forgótárcsás a hozzá illő centrifugával! Ez könnyített a nehéz házimunkán.! Viszont az öblítés ugyan olyan macerás volt. Bár, már egy hatalmas fűrdőkád, viszonylag egyszerűsített rajta. Amikor megszületett a 3. babám, akkor vettünk egy félautómata mosógépet. Ha, valaki, nem ismerné!? Ugyan úgy nézett ki, mint az autómata , csak a vizet nekünk kellett beletőlteni. Ha ott állt az ember lánya, ojbá tűnt soha nem éri el a szintet, na, ha otthagytam olyan gyorsan megtellt, hogy mosás közben meglett egy bővizes felmosás is oldva. Na, de nem panaszkodom, mert örűltem, hogy nem a Nagyanyáink módszerével kellett tisztán tartani a házat és a családot! Viszont ez sokszor a főzés róvására ment. A családfő hazaért , nincs étel, na volt ne mulass! Hát ilyen volt az asszony élet a késő 1970- 1980- as években. Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikeredett,
Bizony nem volt könnyű a mosás, nekünk volt mosógép de falun fürdőszoba senkinek sem volt. Novemberben született a nagyobbik lányom a kútnál tisztáltam a ruhát, a sok pelenkát teknőben, fagyott meg a kezem a jéghideg vízben.
Ismerem az erzest.Nekem megy gyerekek volt 77- Ben.
Igen, változunk. Már én sem igen használok öblítőt.
Ismerem az erzest.Nekem megy gyerekek volt ' 77-ben.
Köszönöm!