Jó, na, nem hatvan, csak 58. Ma jobb napom van, így reggeliben, míg le nem terített a fájdalom, elindultam ügyeket intézni. Mondanám, hogy sietve, de a sántikálva valahogy jobban passzol. Ha már ügyet intézek, meg is veszem, amire szükség van itthon. Nem sok, nem kell cipekednem.
Jövök, megyek, intézkedek és mit látok? Megfordulnak utánam az emberek az utcán, a hivatalban, a boltban és legtöbbjük rajtam felejti a szemét. Megigazítom fürtjeimet, közben ujjaimmal lecsekkolom, minden rendben van-e a frizurámmal. Semmi rendellenesség.
Hát jó, akkor kezd el élvezni, Tündi lelkem, hogy ma igazán jól nézhetsz ki, mert nem csak férfiak, de nők is stírölnek, gondolom önelégülten. De rég nem volt ilyenben részem! Egészen el is felejtettem milyen érzés! Lám, a nő, ha mindjárt hatvan, akkor is szemrevaló lehet.
Zsebre teszek még egy tekintetet, és kecsesen tovább sántikálok. Kissé jobban kihúzom magam, de nyomban meg is bánom, mert belenyilal a derekamba az emlékeztető: nem vagyok már húsz esztendős…
Már mindent elintéztem, megvásároltam, indulhatok haza. Kicsit intézkednék még, mert jólesne a sok elismerő pillantás, húznám az időt, de folyó ügyeim sietségre ösztökélnek. Hiába, na, a hólyagom se a régi! – sóhajtok egy nagyot.
Felvánszorogva a második emeletre már toporogva dugom a zárba kulcsomat. Végre sikerül! Szinte berontok a mosdóba, lehuppanok a porcelán trónusra. Kiszakadt belőlem még egy sóhaj megkönnyebülésemben.
Kifelé menet egy pillantást vetek a tükörre. Sokáig nézem saját arcmásomat, de végül győz a kipukkanó röhögés. Velem szemben egy majdnem hatvan esztendős fehérnép zöld arca látható. Nem röhög! Tényleg zöld!
Reggel, mielőtt útnak indultam felkentem valami ajándékba kapott arcmaszkot. Aztán lezuhanyoztam. Tusolás közben még eszemben volt, hogy lemossam a maszkot, de gondoltam majd a kagylónál. Elfelejtettem…Zöld arcmaszkkal jöttem, mentem, intézkedem.
Azért az a kis idő, amíg jó nőnek képzeltem magam, jót tett a lelkemnek! Micsoda nő voltam én ma délelőtt!
Én itthon, egyedül, de hangosan kacagtam te drága Tündi! Ez sem történik meg minden emberrel, az biztos.
Igazan jot nevettem, nekem is feldobta a napom!