Állapot

Szeretnék pár sorban elnézést kérni tőletek, amiatt, hogy nem a megszokott tempóban írok pár napja. Tudom, tudom, nem tartozok bocsánatkéréssel, mégis úgy érzem, megérdemli minden olvasóm, hogy beszámoljak arról, mi történik.

A fájdalmaim fokozódtak, olyannyira, hogy egész egyszerűen nem tudom összeszedni a gondolataimat, ahhoz, hogy írjak. Április elsején utazom Magyarországra, nagyon remélem, hogy valós segítséget kapok otthon.

Most már a papírjaim elintéződtek, meg kell mondanom, magyar részről rendkívül gyorsan és hatékonyan. Már „csak” magamat kell annyira összeraknom, hogy az útra készen álljak.

Talán nem lesz késő, talán lesz még olyan, hogy kevesebb fájdalommal éljek. Kérlek benneteket, legyetek megértéssel, türelemmel, amint tudok, írok továbbra is. Egyelőre muszáj arra koncentrálnom, hogy ne bolonduljak meg az állandó és fokozódó fájdalomtól.

Szeretettel, Tünde